Előszó
Aki a lényegre kíváncsi vagy sietős a dolga, az csak az utolsó bekezdést olvassa el.
Bővebben
Romániában a háztartások az energiafogyasztás 36%-ért felelősek. Egy háztartáson belül elfogyasztott éves energia mennyiségének 50%-át a lakás/épület fűtésére és hűtésére megy el. Ezt minden, lakástulajdonos, érzi és fájlalja, a téli időszakban. Viszont olyan körülmények között ahogy a legtöbb hazai épület hőszigetelése áll a fűtésre illetve hűtésre elhasznált energia több mint 45%-át kidobjuk az ablakon.
Vajon az energiahordozók árának folyamatos növekedése mellett is fent fogjuk tudni majd tartani ezt a „pazarló életvitelt”, vagy a társadalmi mobilitás magasabb fokára lépve, telente elköltözünk a mediterrán országok kellemesebb klímájú területeire?
Az utóbbi évek, európai politikáinak köszönhetően már elkezdődtek, a legrosszabb hőgazdálkodású tömbházlakások szigetelését támogató programok. A jövőbe tekintve elmondható, hogy már léteznek olyan épületek, melyeknek fűtéséhez/hűtéséhez 90%-kal kevesebb energia szükséges.
Európa szerte már több mint 32.000 úgynevezett passzívház épült, mely bizonyítottan 90%-kal kevesebb energiát használ hagyományos építésű társaihoz képest.
Mindemellett a 31/2010-es EU direktíva értelmében 2018-tól minden újépítésű középület, 2020-tól pedig minden magántulajdonú épület meg kell feleljen legalább a passzívházak minősítési kritériumának.
Ha figyelembe vesszük, hogy az IMF és az EU finanszírozási feltételei között, az állami költségvetés kiadásai csökkentésének érdekében, néhány éven belül teljesen fölszámolják/átalakítják a gázár illetve energiaárak támogatását, igencsak sürgőssé válhat az a plusz szigetelőréteg az épületeken.
A lényeg
Hogy mindez mit jelent gazdasági értelemben is, mik a technológiai kihívások és egyáltalán hogy áll a hazai szabályozás ehhez a kérdéshez megtudható majd június 21.-én este 7 órakor az RMKT előadótermében, az Aurel Suciu utca 12. szám alatt.
Vendégelőadónk Abos Ede építész.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése