2010. július 20., kedd

Közgazdász Borklub



Időpont: Julius 29. csütörtök, 19.00 óra
Helyszín: RMKT székház, Kövespad(Aurel Suciu u. 12 sz.)
Részvétel: meghívás alapján. Ha szeretnél részt venni, de még nem kaptál meghívót itt lehet igényelni.
Részvételi díj: 20 RON
A helyek száma korlátozott, 40 személy, ezért ajánlatos mielőbb jelentkezni.

Az est programja:
I. Szakmai előadás
Előadónk Kósa András, aki "Együtt könnyebb, avagy a válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek" című előadását fogja megtartani.


II. Borkóstolás
A Nachbil pincészet prémium boraiból állitottunk sort:
  1. Trio 2008
  2. Rose 2009
  3. Chardonnay Barique 2009
  4. Cuvée Selection 2007
  5. Syrah 2007

A kóstolt borok részletesebb leírása megtalálható a Nachbil honlapján. Ezek a helyszínen is megvásárolhatók, előnyös áron.

Sikerült meggyőznünk a pincészetet, hogy személyesen mutassák be gyönyörű szép boraikat.

III. Szabad beszélgetés


Kormos Zoltán

2010. július 13., kedd

Vállalatok életciklusai - A csecsemőkor


Ahogy megtörtént a kockázatvállalás, a szervezet megkezdi az életét, melynek az első szakasza a csecsemőkor. Ahogyan a csecsemőnek szüksége van tejre az élethez, úgy ez a vállalkozásnak a tőke. Nincs már idő a gondolkodásra, eladni kell, így az első trauma, -akárcsak a gyermek számára a születés-, az ötletről áttérni a megvalósításra és az eredményre, amit a minél nagyobb forgalmon lehet lemérni.

Ahogyan a házastársak gyakran emlékeznek nosztalgikusan vissza az udvarlás szakaszára („akkor még más voltál, még beszélgettünk stb.”), így tesz az alapító is, az időt a pénzkeresés tölti ki, hisz mindazokat az álmokat amiről ábrándoztak meg kell valósítani és ehhez pénz kell. A már említett paradox itt is megjelenik, hisz a magas kockázatvállaláshoz szükséges volt az, hogy az alapító nagy álmodozó legyen ám ez most át kell alakuljon eredményre törekvőre és elkerülhetetlen egy ébredési sokk. Ha több alapító van gyakori a konfliktus, hisz egyikük még valószínüleg az eszményt kergeti, mikor a másik már az eredményeket.

Jellemzően a csecsemőkorú vállalatnál nincsenek még rendszerek, nincs tervezés, stratégia, vagy költségvetés. Minden az alapító kezében, agyában, telefonjában vagy noteszében van. Ő az aki a legtöbbet dolgozik, hatalmas kötelezettségeket vállal, remélve, hogy képes lesz teljesíteni, ha hibákat követ is el nagy figyelemmel kiséri a kliensek panaszait is és egyenként próbál megfelelni nekik. Ehhez persze ismét csak az szükséges, hogy még többet dolgozzon, lehetőleg szabadidőben, vagy vasárnap is.

Nincs hierarchia, kötetlen a légkör, akkor van alkalmazás, ha nem bírják a munkát és akkor léptetnek elő, ha látványosak az eredmények.
A rendszer hiánya azonban rendkívül sebezhetővé is teszi, egy rossz döntés romba döntheti az egész vállalatot. Ezért is fontos, hogy ez a szakasz minél rövidebb legyen, hisz ha sokáig elhúzódik akkor azt a tulajdonos esetleg már nem bírja, a tulajdon fölött érzett büszkesége már nem ellensúlyozza a túl sok munkát. Ahogyan a gyermeknek a tejre és a szülői szeretetre is szüksége van az életben maradáshoz úgy a vállalkozásnak is készpénzre és alapítói elkötelezettségre van szüksége.

Tekintettel arra, hogy a kezdeti szakaszban a pénzáramlás nagy valószínűséggel negat
ív, létfontosságú, hogy a szervezet gyors reakciókészségű, tevékenységre irányuló, minden lehetőséget kihasználó, rugalmas legyen annak érdekében, hogy pénzhez jusson. Ezek az elvárások nem támogatják azt, hogy megfelelően átgondolt stratégiák szülessenek, hogy olyan cselekvési sorokat állítsanak fel, melyek a jövőben is megismételhetőek és standaridzálhatóak. Ennek megfelelően kézi irányítással és nagy valószínűséggel sok hibával tarkítva folyik a működés, mely így számos „rossz szokást” vesz fel. Ebben az életszakaszban ezen szokások költsége alacsony, de értéke nagy. A jövőben ez a viszony azonban pontosan ellentétes lesz: a rossz szokások értéke csökken, de a költsége hatalmasra nőhet. Ilyen pédául az amikor az egyes kliensek igényei után alakítanak egy terméket, hisz most még minden egyes kliens rendkívül fontos, ám ez a jövőben nem teszi jövedelmezővé a termelést.

Jellemző probléma az is, hogy a problémák mind újak, nincs tapasztalat, szabályok, szervezeti emlékezés, így mintegy folyamatos válságmenedzsment folyik, minden döntés meghozatala sok energiát emészt fel. „Ha tudnánk mit kell tennünk megtennék, csakhogy még mindig ott tartunk, hogy megkíséreljük megállapítani, hogy mit is kell tenni”.

Ahogyan a házasságban a szülők támogatják egymást úgy szükséges a támogató társ a vállalkozásban is. Ha az alapító nem kapja meg ezt társától úgy ez váláshoz, vagy a szervezet halálához vezethet. A közeli támogatás azért is szükséges, hogy ne legyen szükséges csupán tőkeérdekből bevonni olyanokat is, akik nem osztoznak a lelkesedésben, sőt idővel ez oda vezethet, hogy akárcsak a kölyökállatról, melyet emberi kéz érintett, lemond az anyja, úgy a vállalatról is mellyel már nem tud azonosulni lemond az alapítója.

Habár azt hinnénk, hogy ebben a szakaszban is a gyors hatalom átruházás az egyik megoldás, ez ellen több ok is szól:
-tekintettel arra, hogy nincs tapasztalat és minden hiba végzetes lehet nem engedhető meg az, hogy az alkalmazottak kisérletezzenek azzal, hogy mi a helyes, mi válik be és mi nem. Ebben a szakaszban nem lehet a saját hibánkból okulni így szigorú ellenőrzésre van szükség.
-valószínüleg az alapító ért a legjobban a munkához, amire vállalkoztak. Az ő álma, az ő elképzelése. A csecsemő korú vállalat legtöbb munkatársa alkalmi, ideiglenes munkásként kezdi, aztán „ottragad”. Besétáltak, vagy csak egyszerűen kéznél voltak, nagy valószínúség szerint nem hosszú kutatás ereményeként kerültek a vállalkozásba.
Amint azonban a helyzet stabilizálódik, a hatáskörök és felelősségek átruházása és a tapasztalatok megosztása a fejlődés egyetlen lehetősége, hisz ha azt akarjuk, hogy a szervezet növekedjen akkor a vezetőinek is növekedni kell. Ez nem azt jelenti azonban, hogy ugyanabból kell több, hanem ez egy átalakulás kell legyen, így elsősorban minőségi és nem mennyiségi váltásra van szükség.

Amint tehát a stabilizáció jelei mutatkoznak, visszatérő vásárlóink vannak, nem mindennapi probléma a pézáramlás, kialakultak a beszállítók, partnerek, a termelés vagy szolgáltatás során nem jelentkeznek naponta válsághelyzetek elérkeztünk a következő szakaszhoz. Ez a „gyerünk – gyerünk”.

2010. július 8., csütörtök

ÖSZTÖNZÉS – MOTIVÁCIÓ – TELJESÍTMÉNY














A vezető örökös dilemmája - hogyan motiválja a munkatársait, ha nem áll rendelkezésre elegendőnek vélt pénzügyi erőforrás? A jelenlegi válság által tovább fokozott problémából kiindulva, egy gyakorlat kapcsán a következő kérdésekre keresünk választ:

- Mi a különbség az ösztönzés és motiváció között?
- Hogyan befolyásolják az ösztönzés és motiválás eszközei a teljesítményt?
- Hogyan alakítson ki a vezető személyre szabott teljesítménynövelő csomagot?

Előadó: Pataki Csilla, Senior HR management tanácsadó, tréner és coach
Időpont: 2010. július. 14., 19.00 óra
Helyszín: RMKT székház, Kövespad (Aurel Suciu) u., 12 sz., Kolozsvár
Részvétel: ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk

Pataki Csilla a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem Közgazdasági karán szerzett közgazdász, illetve a toulouse-i Társadalomtudományi Egyetemen nemzetközi menedzsment diplomát. 13 éve dolgozik a menedzsment tanácsadás és tréning területén. Hat Leonardo da Vinci e-learning kísérleti projektet menedzselt, 2 EuropAid projektben dolgozott nemzetközi szakértőként a Balkánon, a Harramach & Partner bécsi cég közép-kelet-európai trénerhálózatának tagja, több e-learning anyagot dolgozott ki kkv vezetők részére, illetve tréningeket tartott kkv vezetőknek emberi erőforrás menedzsment témákban. Társszerzője a „HR a gyakorlatban” emberi erőforrás módszertani könyvnek.

2010. július 2., péntek

Az energiapiac liberalizálása

Kezdjük úgy a bejegyzést mint a népmeséket. Volt egyszer hol nem volt, valahol a Gyalui havasok lábainál, volt egyszer egy egyszerű ember, kinek az élete úgy alakult, hogy szerződést köthetett a területen egyedüliként jelenlevő gáz valamint villamosenergia-szolgáltatóval.

Barátunk, kinek életében - a pénzpiaci válság hatására - a liberalizáció szitokszóvá silányodott új tapasztalatokkal gazdagodott, mihelyst betette a lábát a két nagy hatalmú energiaszolgáltató ügyfélszolgálati irodájának ajtaján. Emberünk mindkét helyen, órák hosszú során keresztül álldogált, meghallgatva sok ügyes bajos problémát, tanúja lehetett hisztirohamoknak, ájulásoknak, alkudozásnak csalásnak, míg a kiszolgáló-kisasszonyhoz érve megtudhatta, hogy még kell egy papír vagy még kell kettő, s jöjjön vissza másnap is, egy kiadós kétórás sorbanállásra.
Ha jól emlékszem, évekkel ezelőtt telefonvonalat sem nagyon lehetett szerezni, aztán egyszer csak véget ért a Romtelecom egyeduralma. Azóta ingyen adják a vonalas telefont csak vigye valaki...és bizony ezt amiatt érhettük meg, mert LIBERALIZÁLTÁK a távközlési piacot.

Vajon mi van az energiapiaccal? Hm. Ha utánanézünk kiderül, hogy a megfelelő törvényeket meghozták, és elviekben a romániai energiapiac liberalizált. Elviekben akkor váltunk energiaszolgáltatót amikor csak akarunk, a törvények ezt megengedik. A probléma viszont (mint legtöbb esetben ebben a szép hazában ) a törvények alkalmazásával van. Létezik ugyanis egy Országos Energiaügyi Hatóságunk (ANRE) aki idestova három éve képtelen megalkotni azokat a szabályzatokat amelyek megléte hatalmas boldogságot okozna több ezer egyszerű embernek akik napokig állnak sorban egyik vagy másik helyen.

Végkövetkeztetésül annyit jegyeznék meg,hogy több embert kellene alkalmazni az energiaügyi hatóságnak, ha képtelen megbirkózni a feladattal. Jelentkező lenne bőven, úgyis kipenderítenek egy két embert a központi közigazgatásból.

2010. június 30., szerda

Friss prezentációk

Azok számára akik nem tudtak eljönni az előadásokra, feltöltöttünk 2 érdekes prezentációt:

Mobil aplikációk piaca - egy egészen friss kutatás eredményei
Brem Walter - COO, Codespring


Közösségi média és ami mögötte van
Votisky Petra - Business Development Manager, Dorsum Software Románia

2010. június 29., kedd

Előadás: Közösségi média


Mi az a közösségi média? Hogyan befolyásolja az életünket? Mire tudjuk használni? Hol a pénz benne? Mennyire hatékony eszköz üzletfejlesztésben? "Időrabló" eszköz a közösségi média? Lehet-e hatékonyan használni? Merre halad a közösségi média? Erről és sok más érdekes témáról fogunk beszélni a következő előadáson.

Helyszín: RMKT székház, Kolozsvár, Kövespad (Aurel Suciu) u. 12 sz.
Időpont: 2010. június. 29., kedd, 19 óra
Előadó: Votisky Petra, Dorsum Software Románia - Business Development Manager

2010. június 23., szerda

Hitelezés és forráshoz jutás gazdasági válság idején

Június 21-én, az RMKT társszervezőként részt vett a Magyar Konzulátus és a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett kerekasztal beszélgetésen.

Az előadók körében az RMKT-t Szécsi Kálmán, RMKT elnök képviselte.

Nagyon érdekes előadások voltak és a végén a Crama Noastra jóvoltából egy pohár bort is koccintottunk.

Részletesebb beszámolókat az eseményről a transindex-en, az erdély.ma-n, a Szabadsag.ro-n és a Krónika.ro-n lehet olvasni.