Augusztus 15.-e délutánján, a Sapientia Egyetem előadótermében, Kelemen Zoltán - Transilvania Bank -, Gáti Csilla - Tehnomat -, Szélyes Levente - Codespring - és László Judit - FRS Global - osztotta meg gondolatai a tudásalapú gazdaságról, ennek kolozsvári vonatkozásairól. A téma már több évtizede jelen van a gazdasági gondolkodásban, s a 2000-es évek óta az európai unió alapdokumentumainak célkitűzései közt is meghatározó szerepe van. A 2000-ben elfogadott, u.n. liszaboni stratégia, legfőbb célkitűzése például az volt, hogy Európa 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére. Mint azt már idehaza egyre többen érezzük saját bőrünkön, unió malmai esetenként elég lassan őrölnek. Így lett ez ezzel a kérdéssel is. A stratégia legfőbb célkitűzését nem sikerült "maradéktalanul" megvalósítani az unió minden országában, viszont a világgazdaság továbbra is ebbe az irányba fejlődik.
Az RMKT meghívottjainak általános vélekedése a kérdés kapcsán az volt, hogy Kolozsvárott, ugyan magasabb a tudásalapú gazdaság részaránya Botosani-hoz vagy Vaslui-hoz képest, de a bukaresti vagy a budapesti adatokkal összehasonlítva van hova fejlődni. Kolozsvárott inkább bérfejlesztési munkákról beszélhetünk mint egy eredeti világszínvonalú helyi termék kifejlesztéséről.
Kelemen Zoltán szerint, Kolozsvár szerencsés helyzetben van, mert itt található a székhelye Románia 3. legnagyobb bankjának illetve az 5. legnagyobb biztosítótársaságnak.
Gáti Csilla véleménye szerint a nyugati irányú agyelszívás komoly gondokat vet fel, mert bizonyos szakmákban, ugyanis a fiatalok jó része ahogy kitanulja a szakmát, elmegy.
Szélyes Levente szerint a sok bérmunka erősen rányomja bélyegét az IT szektorra, ugyanis hazai termék kevés van. Olyan szoftverterméket amely megállja a helyét a nemzetközi porondon, a BitDefender-en kívül nem nagyon lehet felsorolni. Véleménye szerint pozitívum az, hogy van egy komoly szakértői alap, de ebből a helyzetből ki kellene valahogy törni, hogy értékesebb termékeket/szolgáltatásokat állítsunk elő.
László-Kőműves Judit legfőbb hiányosságnak az infrastruktúra állapotát említette. A repülőjáratok hiánya hátráltatja a tudásalapú gazdaság fejlődését a térségben. Itt is lehet világszintű szoftvereket előállítani, de ehhez fontos, hogy be lehessen kapcsolódni a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe. A hazai munkaerő nagyon különbözik az indiaitól és általában az ázsiaitól abban, hogy az itteni emberek tudnak kritikusan is gondolkozni, tudnak nemet is mondani, ami olykor nagyon fontos lehet.
A kerekasztal beszélgetés a hallgatóság soraiból érkezett kérdésekre adott válaszokkal valamint Horváth Anna, kolozsvári alpolgármester felvetésére - miként javíthatja a polgármesteri hivatal a gazdasági környezetet - adott visszajelzésekkel záródott.
